Van egy szervezetfejlesztő csapat, akik az én értékrendem szerinti szervezetfejlesztők, voltam is egy meetup-jukon, jól esett, fontosat adott. Aki vezette és a társaság egyik alapítója – nem az én stílusom: laza, harsány, önbizalommal teli, gazdag férfi. Amit csinál, nagyon jól csinálja, de a stílusa taszít. Ismerek persze más alapítókat és más hasonló értékrendű trénereket, fejlesztőket is, akik egyáltalán nem ilyen stílusúak. Többekkel szülőtársak voltunk. Óvodaalapító szülőtársak is. Élénken emlékszem egy – talán az indulást megünneplő – házibulira (az alapító családok házaspárjai), amikor annyira erősen éreztem, hogy hazafele ki is mondtam: nem vagyunk közéjük valók. Nekünk nincs szép nagy házunk, külföldi nyaralásokról, síelésekről szóló sztorijaink, én nem tudok így ellazulni, iszogatni, egymást húzni – én ebben a világban nem vagyok otthonos. És hiába az erős kötelék, amit a közös alapértékekből rakott szilárd talajon tiszta és erős szándékkal közösen létrehozott csodás óvoda tündérmesébe illő története bizonyít – mégis kívülállónak érzem magam. És mégis: ebbe a világba készülök beszállni. (Többek között azért, hogy mi is megengedhessünk magunknak külföldi nyaralást.)
Van egy másik lehetőség is, egy állásajánlat, amit többen is átküldtek: egy közösségi szemléletű önkormányzat keres közösségi szakembert. Ismerem a főnököt: karakán harcos – ez megint nem én vagyok. Én is tartom magam az elveimhez, az alapértékeimhez, de csendesen harcolok. Ez egyébként pont jó párosítás is lehetne – csak kérdés, hogy én jól tudom-e érezni magam egy tőlem ennyire különböző stílusú munkatárssal. (Azon kívül a közösségépítés és bevonás izgalmas és szép terület, de utánaolvasva az önkormányzati újságban és más forrásokban: hatalmas pártpolitikai csatározások dúlnak, ami enyhén szólva nem a „mellette” érveket erősíti.)
Nézegettem állásajánlatokat is, felnőttképzési területen vannak: ott azt kell végiggondolni, hogy elég nagy és forprofit-e a cég ahhoz, hogy jó tanulóterep legyen – illetve lehet-e kapcsolatokat építeni.
Nem döntöttem – pontosabban azt döntöttem, hogy mindhárom utat megpróbálom, a szervezetfejlesztéssel önálló vállalkozást, az önkormányzati állást és a forprofit cégek állásait. És folytatom az önfejlesztést, hogy a munkahelyemmel szemben ne legyen elvárásom, hogy lelki társakkal dolgozzak…